Ma van másfél hónapja, hogy befeküdtem és szerencsére tegnap eljött az idő, hogy ki mehessek sétálni, igaz még csak itt fent, a külső folyosón, de ez is nagyon jó már! Kellemesen le is fárasztott, amit csak ma reggel vettem észre, hogy majdnem 1 óra volt, amikor felkeltem. Ezen kívül még fájt is a fejem, de olyan szinten, hogy hajnalban csengettem a nővérnek, hogy nem bírom már, és hozzon vénás algopyrint, lesz ami lesz.Aztán most, délután kértem megint, ami sajnos rögtön kijött, a napi folyadékommal együtt. Remélhetőleg ez volt az első és utolsó hányásom. Igazából még most is fáj, bár remélem, hogy nemsokára eláll, mert már 2 napja így vagyok, és nem tudok rájönni, hogy miért, hiszen a vérnyomásom is normális. Az értékeim még mindig nagyon jók, igaz visszaesett, de még így is 1400 neutrofilom van. Reggel, vagyis hát, nekem reggel(du. 1 feje) amikor bejött a doki, mondta, hogy már el van döntve, hétfőn költözöm át a 20. épület földszinjére, ami egy félotthoni állapottal ér fel.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.