Ma volt a nagy nap, voltunk Pesten, csontsűrűség vizsgálaton. 11-re volt időpontunk, és 11 után, körülbelül 10 perccel, be is hívtak vizsgálatra. Na, most ez egy olyan vizsgálat, mint a röntgen, nem fáj, nem csinálnak semmi rosszat, csak fekszel egy ágyon, és egy gép fölötted mozog, és képeket csinál a csontvázadról. Eddig egyszer voltam ilyen vizsgálaton, 6-7 éves koromban, szóval nem emlékeztem milyen lesz. Az eredmény, hát hogy is mondjam, nem túl bíztató. Már amennyit én értek a leletből.. Nekem az jött le, hogy jól kimutatható a csontok ásványianyag csökkenése, magyarul csontritkulásom van. Visszamentünk a kezelőorvosomhoz, hogy mi tévők legyünk, odaadtuk neki a leletet. Ő azt mondta, hogy nem jártas ebben a témában, keressük fel a neurológust.
Oké, de akkor megint kéne Pestre menni, és az megint idő, és utazás.. Megkérdeztem a kezelőorvosomat, hogy ha be szkennelem, és elküldöm e-mailben a neurológusnak, az úgy nem jó? Azt mondta, hogy ha meg tudom oldani, akkor tökéletes. Közben, két mondat között felhívta a csonvelő átültetést végző orvost, hogy van-e már eredménye a donor keresésnek. Azt mondta, hogy még nincsen, de adott egy email címet, hogy majd jövő hét hétfőn érdeklődjek, ha addig ő nem szól. Amikor hazaértünk, írtam egy email-t a neurológusnak, amiben elküldtem a leletet, és megkértem, hogy mondjon valamit róla, hogy hogyan tovább. Nagyon remélem, hogy lesz valami jó módszer arra, hogy ez megszűnjön.
Addig meg reménykedem, hogy legalább ilyen jó marad minden nap, mint az utóbbi 2-3 napban volt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.