A blogomról

Elsősorban a közeli ismerőseim, barátaim számára készült, hogy ők tudják mi van velem, miken megyek keresztül. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mást nem látok szívesen a blogomon, akárki írhat, kérdezhet, és nyomkodhatja a Tetszik gombot a bejegyzéseimhez! Másodsorban azoknak készült akik hasonló, vagy ugyanilyen cipőben járnak, és többet akarnak tudni a dolgokról. 

Eltelt napok száma

Elérhetőség

2012.08.06. 21:32 Rámius

49. nap - új gyógyszerek, még mindig gyomorfájás, és séta

Ma van 49 napja, hogy lecsöpögtek a sejtjeim. Szerencsére nagyobb bajom nincs, igaz az előző bejegyzésben már írtam róla, hogy kialakult CMV vírusom, de még bőven idő előtt észrevették, és elkezdték kezelni, úgyhogy ebből nem lesz semmi baj. Szót ejtettem arról is, hogy a gyomrom fáj valamelyik gyógyszertől. Ez a dolog viszont még mindig fennáll, holott már lecseréltük az egyik gyógyszeremet, amiről azt hittük, hogy attól fáj. Sajnos nem jött be, így már pár napja kénytelen voltam elviselni, hogy gyomorfájással fekszem, és majdnem hogy ébredem is. <- Azért írtam, hogy majdnem mivel az esti gyógyszer reggelre felszívódik, és sokszor nem érzem reggel már a fájást, csak utána jön elő, ha beveszem a reggeli adagot, és van utánpótlása a gyógyszernek.
Holnaptól viszont Prograf nevezetű gyógyszer fogja leváltani a kilökődés gátlómat, és remélem hogy eltűnik a gyomorfájásom is a gyógyszerrel együtt.
Mint ahogy a bejegyzés címeként olvashatjátok beleírtam miről fog szólni ez az iromány. Gyógyszerekről, hasfájásomról már szót ejtettem, lássuk most az utolsót, a sétát. Napokban egyre többször, amióta lejöttem ide egy hete, két napot kivéve minden nap voltam sétálni, és séta közben egyúttal át is mentem az előző épületbe, ahol a sterilben feküdtem. Nagyon jól esik sétálni, friss levegőt szívni, és megmozgatni a csontjaimat, izmaimat. Most örülök igazán, hogy nem hagytam el magamat a boxomban sem, így nem fárasztó a séta. Igyekszem azért szürkületkor kimenni anyával, vagy apával sétálni, mert akkor kevesebb ember kolbászol a kórház területén, kevesebb kocsi járkál, és a nap sem annyira süt, így nem kell hosszú nadrág, és hosszú ujjú ing. Aki nem értené, miért öltözöm be úgy, mintha tél lenne, annak leírom. Frissen transzplantált személynek a bőre érzékeny lehet a napra, így amit csak lehet el kell takarni a fény elől. Sapka, hosszú ujjú cuccok, és hogy ne kapj el semmit, maszk, és cérna kesztyű..
És ahogy így írom a bejegyzést, eszembe is jutott egy dolog, amit gyors le is írok, mielőtt újra kimenne a fejemből. :P
Nemrég beszéltem az éjszakás nővérrel, aki elmondta, hogy holnap már nem lesz vérvétel, hiszen annyira jó a vérem, hogy feleslegesnek tartják, hogy vegyenek belőle, és megnézzék. Így holnap nem fogom tudni a vérképemet. :) Ez elsőre kicsit ijesztő volt, de ha belegondolok, meg van ennek is a jó oldala, hiszen ha már nem kell minden nap vért venni, az jót jelent!!!

Szólj hozzá!

Címkék: blog nap ing fájdalom emberek bejegyzés séta friss levegő olvas furcsa gyomor gyógyszerek transzplantáció gatya maszk nővér kocsik mászkálás has vérvétel friss levegő 49 infúzió vérkép steril cérna kesztyű blog bejegyzés hanyagoltság éjszakás nővér


A bejegyzés trackback címe:

https://ramiusblogja.blog.hu/api/trackback/id/tr44699136

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása